Karintiában, az Alpok napos déli lankáin mindig is ez volt a jelszó: örömmel élni és felszabadultan élvezni az életet. A karintiai alpok–adriai konyha, amelyben a régiókból származó friss hozzávalókat szezonális jelleggel, régi konyhai hagyományok alapján, de újraértelmezve vegyítik össze ízletes egésszé, ilyen élvezeteket kínál minden mennyiségben. A bor, a must és a pálinka szintén házi készítésű Karintiában.

Kärntner Reindling

Karintiában, ahol három ország – Karintia, a Friuli–Venezia Giulia régió és Szlovénia – étkezési kultúrája érezteti hatását, főként friss és helyi termékeket dolgoznak fel ízletes fogásokká. Ahogyan az egy autentikus konyhától elvárható, az alpok–adriai konyha ételeinek izgalmas választékában a különböző régiók és az egyes évszakok egyaránt nyomon követhetők.
A finom ízek nem ismernek határokat! Aki kitérőt tesz a szomszédos Olaszországba vagy Szlovéniába, újra és újra rá fog bukkanni a karintiai specialitások „rokonaira“. A karintiai Käsnudelt olasz változatban ravioliként tálalják, a szlovén „pohaca”-ról és Friuli tartomány „gubana”-járól pedig a mazsolával, fahéjjal és cukorral töltött, kelt tésztából készült karintiai sütemény, a reindling jut eszünkbe.


A számos igazán különleges karintiai szezonális finomságra példa a lavanttali spárga, amelyet már április elejétől kézzel szednek. Nem csupán a hetivásárokon kapható, de közvetlenül a termelőktől is meg lehet vásárolni. Ráadásul a helyi vendéglősök mennyei fogásokat készítenek a lavanttali spárgából. A karintiai szezonális konyha másik jellegzetessége a helyi erdők vadjaiból, főként szarvasból és őzből készült specialitások sora. Különösen kiválónak számít a Metznitztalból származó vadhús.
A mezőgazdasági idények váltakozásához Karintiában szorosan kapcsolódnak az egyházi tradíciók is, amelyek meghatározóak a regionális konyhában: ez tükröződik például a húsvéti tálban, amely sonkát, tormát és reindlinget tartalmaz, a tojástól sárgálló búcsúi levesben vagy a karintiai biogazdaságokból származó ropogós Martini-libában. Kétségkívül egész évben élvezhető viszont a karintiai Käsnudel, egy hagyományos fogás burgonyás-túrós töltelékkel, amely turbolyával és mentával fűszerezve nyeri el összetéveszthetetlen ízét. Tölteléke régióról régióra, receptről receptre változik, készítési módja gyakran anyáról lányra száll.

Karintia: Utazás az eredeti ízek gyökereihez
Utazás Ausztria déli csücskébe, mélyen a völgyekbe, az itt lakókhoz és jó ízlésükhöz. Egy utazás a hagyományos élelmiszereket termelőkhöz és az őseiktől származó tudásukhoz és a régi kézművességhez. Kenyérsütés, sajtkészítés, sörfőzés, a gailtali sonka készítése vagy a méhészmunka megfigyelése szerepel a kínálatban.

Ünnepek és vásárok
A regionális konyha megízlelésére nem csak a helyi vendéglátóhelyek szívélyes vendégszeretete által van lehetőség, melyeknek skálája a termelői borkimérésektől az ősi menedékházakon át a tóparti hippi művészlokálokig és a három szakácssapkával kitűntetett éttermekig terjed. Az évek óta megrendezésre kerülő konyhaművészeti fesztiválok során is kiélvezhetik az igazi ínyencek a híres karintiai vendégszeretetet és kedélyességet.

Íme, néhány ilyen fesztivál a kínálatból: gurktali sonkafesztivál, Had’nherbst, marhafesztivál az Ossiacher Tauernben, az irscheni fűszerfesztivál vagy a nötschi polentafesztivál. Garanciát jelentenek azonban a helyi konyhaművészettel való felejthetetlen találkozásokra a hetenként megrendezésre kerülő karintiai termelői vásárok is, ahol az ízletes termények mellett tanácsokkal és anekdotákkal is szolgálnak a termelők.

Ezek kínálata a gailtali szalonnától és a nockbergi havasi marhától a jauntali hajdináig és a lavanttali almaborig terjed. Igazán kivételes kulináris élménynek számít a glockneri bárány, amelynek húsa az akár 3000 méteres tengerszint feletti magasságban történő legeltetésnek és az alpesi fűszernövényeknek köszönhetően egészen különlegesen finom ízt nyer. További specialitás a karintiai tavi pisztráng, amelyet csupán négy kiválasztott felső-karintiai halgazdaságnak van joga tenyészteni és feldolgozni. A tavi pisztráng húsának legkiválóbb minőségét a tiszta hegyi vízben, alacsony hőmérsékleten történő lassú növekedés garantálja.
A bor, a must és a cirbolyapálinka nagy hagyományra tekint vissza
Karintia válasza az olasz Frizzantéra a lavanttali almabor, amelyet olyan régi jó almafajtákból állítanak elő, mint a babalma, a lavanttali banánalma vagy a Schmidberger. Az almák musttá és pálinkává történő feldolgozásának titka nemzetségről nemzetségre öröklődik, a gyümölcsfeldolgozás központjává és minőségbiztosítási intézetévé a lavanttali St. Paulban található Zogglhof lépett elő.
A karintiai bortermelés több mint 1000 éves múltra tekint vissza. Miután sokáig feledésbe merültek, a karintiai borok most néhány év óta igen sikeres visszatérést ünnepelhetnek.
Az ízletes szalonnát, kolbászt, kenőmájast és sajtot tartalmazó hagyományos karintiai uzsonna lezárását általában egy étkezés utáni koktél jelenti. Különösen kedveltek a karintiai terményekből készült, válogatott pálinkák. Aki a hagyományos cirbolyapálinkát választja, olyan pálinkát kóstolhat, amelynek enyhén gyantás ízéért egy speciális fenyőfajta tobozai felelősek. A híres Gurktaler Alpenkräuter is igazi karintiai specialitás, amelyet hagyományos recept szerint, a gurki dómnál minden év augusztusában szedett gyógyfüvekből állítanak elő.
A kenyér mint világörökség
Talán már 10 000 éves is megvan a lesachtali kenyérsütés művészete. A nyers gabonamagot évszázadok óta változatlan módon dolgozzák fel ízletes kész kenyérré, sőt a módszer 2010-ben a szellemi kulturális örökség részeként az UNESCO védelme alá is került.

